A Hanság nyugati medencéje (az úgynevezett Dél-Hanság) a Fertő-táj keleti vidékével együtt az ország legnagyobb birtokosa, a hercegi Esterházy-család tulajdonában volt a XVII. század vége, XVIII. század elejétől egészen a II. világháború végéig.
Az Esterházy-család képviselői, bár elég sok kárt okoztak azzal, hogy a táj lecsapolását kezdeményezték, és részben finanszírozták, a XX. században felkarolták a természettudományokat, lehetőségeik szerint támogatták a különböző tudományterületeket.
Így alakították ki az egykori Magyar Királyság területén az első Madárvártát 1930-ban a terepen dolgozó természetkutatók támogatására. Az elkövetkező időben számos közismert tudós természetkutató hansági kutató és gyűjtőútjainak bázisaként működött az épület.
A II. világháborút követően az épület kerületi erdészlakként működött, majd miután megüresedett, le akarták bontani. A Hansági Tájvédelemi Körzet 1976-os megalapítása után kapott új funkciót. Egy hansági élővilágvédelmi kiállítás lett kialakítva a felső szinten, míg az alsó szintek helyiségeiben a természetvédelmi és erdészeti kollégák irodái vannak. A kiállítás különösen népszerű volt a látogatók körében azért, mert a közeli védett területek a „Vasfüggöny” miatt nem voltak látogathatóak.
Az épületet a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság 2015-ben felújította európai uniós forrásokat felhasználva. A felső szinten a kiállítás helyén újra kutató szállások várják a természetkutatókat.
Galéria
A teljes tartalom megtekintéséhez látogass el a
helyszínre!
